Másképpen...

Mindenki életében vagy egy olyan pillanat amit még egyszer átélne és más hogyan csinálna. mindig történik valami olyasmi amit akkor nem látunk túl jól csak pár nap,hét után visszanézve bánja meg az ember,h mennyi mindent mondhattunk a másiknak. majd idővel rá jövünk,h tényleg csak mi voltunk a hibásak és mikor erre rájövünk nincs elég bátorságunk,akaratunk,h bocsánatot kérjünk és tényleg bevalljuk,h a mi hibánk. de akkori igazán jut el a tudatunkig,h mit is tettünk amikor ott vagyunk a másikkal szemben. és ha eljutunk idáig akkor csak álljunk szembe a másikkal és öleljük meg. én is így tettem és megérte. tudtam,h nem vesztek semmit,de megérte. Ő érte megérte,h szorosan magamhoz ölelhettem.