
"Együtt néztük rengetegszer a tv-t
Vagy épp boltba mentem hogyha arra kértél
Bárcsak még egyszer meg kérhetnél
Bármit mondtam te mindent megértettél
Mert ismertél, ne aggódj mert mi őrizzük a lángod
Örökké veled szerető fiad és lányod
Bennünk él az arcod
Bennünk él a hangod
Lángod őrizzük mélyen
Bennünk élsz.
Bennünk él az arcod
Bennünk él a hangod
Lángod őrizzük mélyen
Bennünk él az arcod
Bennünk él a hangod
Lángod őrizzük mélyen
Bennünk élsz.
Bennünk él az arcod
Bennünk él a hangod
Lángod őrizzük mélyen
Emléked bennünk él!
Idősebb voltam már és épp jött a nyár
Nagy volt a baj de te csak mosolyogtál
Pár kilót leadtál hirtelen
Lábaid olyan vékonnyá váltak akár a két kezem
Pedig azt mondták hogy minden rendben
De a rossz mégis visszajött érted egy szép kedden
Szerdára hatalmas fájdalmak gyötörtek
Soha nem felejtem el azt a csütörtököt
Küzdöttél nagy harcok árán mindent megtettél
Nem alszom nyugodtan amióta elmentél
Teljesen legyőzött a betegséged
De én emlékszem hogy milyen volt a nevetésed
Hogy milyen finom volt a krumplifőzeléked
De ez csak töredéke a rengeteg törmeléknek
Mik bennem élnek tovább lépnék ha engednének
Soha el nem kopnak és soha el nem égnek
Terelgettél egyik utamról a másikra
A szürke betonon jártam át a pázsitra
És hogy mit számít ma remélem látod
Mi őrizzük a lángod szerető fiad és lányod.
Bennünk él...
Bennünk él...
Bennünk él az arcod
Bennünk él a hangod
Lángod őrizzük mélyen
Bennünk élsz.
Bennünk él az arcod
Bennünk él a hangod
Lángod őrizzük mélyen
Emléked bennünk él!
Bennünk él...
Bennünk él...
Bennünk él..."